Barlanglakások - Noszvaj

A Bükk lábánál megbúvó Noszvaj tündérszép környezetével mindenkit levesz a lábáról. A Noszvaji barlanglakások rejtélyes történetükkel lenyűgöző érdekességeket rejtenek, melyek több száz évesek. Ezek a különleges otthonok a Bükk-hegység mélyén találhatók, és egyedülálló élményt nyújtanak a látogatóknak.

 A 19. század elejétől alakultak ki a Bükkalján oly sok helyen előforduló riolittufába vájt barlanglakások. A falu délkeleti részén található telep ma mind lakatlan, alkotótelepként működve várja az oda látogatókat.

Noszvaj barlanglakásait a falu délkeleti részén található hegyoldal fehér szikláiba vájták, ahol már több száz éve is végeztek kőkitermelést – innen származtak ugyanis a falu és a környék építőkövei. A vájatokat viszonylag egyszerű volt könnyedén lehetett tovább faragni és kitágítani ahhoz, hogy lakhatóvá váljanak.

A 17. században jelentek meg az első barlanglakások, de csak a 19. században kezdek tömegesen beköltözni az emberek az elszegényedés és a falu földesurai által biztosított földterület hiányában. Szegény családok, nincstelen napszámosok és parasztok kényszerültek arra, hogy ilyen barlanglakásokban lakjanak, mert ez volt a legolcsóbb megoldás. A vulkanikus kőzet azért is volt elterjedt építőanyag a környéken, mert könnyű volt a megmunkálása, így a meglévő vájatok kitágítása is a lakásokhoz.

Volt olyan időszak is, hogy Noszvaj lakosságának mintegy harmada barlangokban lakott egy egész külön településrészt alkotva.

Az 1960-as években, mikor a Kádár-rendszer sarokkövének számított az életszínvonal folyamatos növelése, így az elképzelésbe nem fértek bele a noszvaji barlanglakások és a hozzájuk hasonló nyomortelepek, és hozzáláttak felszámolásukhoz, és a lakók kiköltöztetéséhez.

1997 óta a Farkaskő-Noszvaji Barlang Művésztelep működésének helyszíne a területet, amely azóta is a művészet és a kulturális örökség megőrzésének helyszíne.

Cím: Noszvaj, Honvéd u. 37, 3325